Ezen az oldalon a hüllőket és a kétéltűeket találod meg!!! Remélem tetszeni fog! :)

 

Első állat a közönséges ékszerteknős:

A közönséges ékszereteknőst az Amerikai Eggyesültállamokban Indianától Texsasig meg lehet találni. Tavaknál és legfeljebb lassű folyaású folyószakaszokon fordul elő. Vadon élő állományát veszélyeztetei, hogy az állatkereskedelemben nagyon nagy iránta a kereslet. Bár farmokon is tenyésztik, túl sok szabadon élő állatot fognak be.

A páncél hossza 12.5-20 cm, a nőstény nagyobb a hímnél. Testtömege elérheti az 1 kg-t is. A hátpajzs domború, szarulemezekből áll, a színe egyes fajoknál különböző. Mellvértnek nevezik a páncél csontos alsó feleét mely összeköttetésben áll a hátpajzsal. A szem mögött találhatóak a jellegzetes vörös foltok, de a foltok sárgák is lehetnek. A teknős erős állcsontjain nincsenek fogak, de a szarus kávákkal fel tudja darabolni táplálékát. A lába erős és izmos részben úszóhártyás. A fiatal állat zöld de idővel barna vagy fekete foltok jelennek meg rajta. A hímet úgy lehet megkülönbözteteni a nősténytől, hogy a hím farka és karmai hosszebbak mint a nőstényé. Az állat akár 40 évig is élhet.

Életmődja: A közönséges ékszereteknős kimondottan társas lény, gyakran nagy csapatokban sütkérezik a napon.

Táplaléka: vízinövények, édesvizi halak, puhatestűek és rovarok.

Szaporodása: Az ivarérettséget 2-3 éves korban éri el. Tavasz elején van a párzási időszak. A nőstény évente 2 fészekeljat rak a homokba. Egy fészekaljban 2-22 megnyúlt alakú tojás telálható. A kifejlődéshez 10-13 hét kell, hogy átteleljen.

 

 Sárgafülű ékszerteknős:

 

 

 

 Előfordulása:

 

 Kihalás fenyegeti a hüllők közel 1ötödét!!!!!!

A Londoni Állattani Társaság vezetésével mintegy kétszáz szakértő kapcsolódott be a vizsgálatokba, amelyek során ezerötszáz, találomra kiválasztott hüllőfajt vettek górcső alá. A tudósok az adatok alapján arra jutottak, hogy a hüllők 19 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye, ezen belül 12 százalékuk veszélyeztetettségét kritikusnak lehet minősíteni. A felmérés szerint a fajoknak csaknem a fele sebezhető állapotban van.

A hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) négylábú magzatburkos állatok. Négy ma élő rendjük ismert: a teknősök (Testudines), a krokodilok (Crocodylia), a felemásgyíkok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia) és a pikkelyes hüllők (Squamata). Az Antarktisz kivételével minden földrészen megtalálhatók, kiváltképp a trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken. Egyik fajuk sem képes testhőmérsékletének állandó értéken tartására, ezért hideg vérűeknek is nevezik őket. Egyes teknősfélék kivételével valamennyi hüllőt szarupikkelyek borítanak, és tüdővel lélegeznek.
A hüllők több millió éve léteznek, őseik olyan kétéltűek, amelyek szárazföldön és vízben egyaránt éltek. Becslések szerint ma mintegy 9500 fajuk van.

"Ezek az állatok fontos szerepet töltenek be a táplálékláncban, zsákmányszerzőként és prédaként egyaránt - idézte a felmérést ismertető BBC News a tanulmány vezető szerzőjét, Monika Bohmot. - A kockázat az, hogy ha egy fontos szem kiesik, akkor az egész táplálkozási folyamat átalakulhat, akár drámai módon."
Elmondta azt is, hogy mivel a hüllők sok faja sajátságos környezetben és egyedi éghajlati viszonyok között él, rendkívül érzékenyek a természeti feltételek legapróbb változásaira.

A tanulmány szerint az egyik legveszélyeztetettebb egy Bolíviában élő gyíkfaj (Ameiva vittata), amelyből évek óta nem láttak élő egyedet: félő, hogy már ki is halt. Elképzelhető, hogy hasonló sorsra jutott a Haitin honos kilenc anolisz gyíkfaj közül hat. Az édesvízi teknősök fele veszélyeztetett, harminc százalékuk teljesen eltűnhet. Bohm szerint a teknősöket nemcsak a környezeti változások érintik károsan, hanem élelmiszerként és házi kedvencenként is vadásznak rájuk.

 

 

 

 

 

Oldal: hüllők és kétéltűek
Minden ami Állat!!! - © 2008 - 2024 - lets-go-pets.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat