Íme a néhány védett állat!

 

 

 

                                               Mókus

 

 

 

                              

 

 

 

Testtömeg : 200-475 g
Testhossz : 20-25 cm
Táplálkozás : fenyőmagok, termések, tojás, kisebb állatok
Szaporodás : 38-39 nap vemhesség után 5-7 utód

 

A lombhullató és tűlevelű erdőkben egyaránt megtalálható. Szívesen húzódik a települések kertjeibe, parkjaiba is. Elsősorban reggel és késő délután aktív, a köztes időszakban pihen. Nem alszik téli álmot. Fákon mozog, a földre ritkán jön le. Mogyorót, fenyőmagot, diót és más kemény héjú terméseket fogyaszt, de szereti a gyümölcsöt, gombát is. Alkalomadtán kirabolja a madárfészkeket. Télire is raktároz, lyukakba, odvakba rejti a táplálékot. Nem mindig keresi fel ezeket a raktárokat, így a beléjük rejtett magok tavasszal sokszor kihajtanak. A mókus így fontos szerepet vállal az erdősítésben.

 

Magányosan élnek, csak párzási időszakban gyűlnek össze a hímek vetélkedni a nőstény kegyeiért. Az utódok felnevelésében csak a nőstény vesz rész, amely egy faodút bélel ki puha anyaggal, vagy egy gömb alakú fészket készít gallyakból a fejletlenül születő kicsinyeinek. A fiatalok 8-10 hetes koruktól kezdenek el függetlenedni, ivaréretté egy éves korukban válnak.

 

Több régióban vészesen fogy a száma, Nyugat-Európában az Amerikából betelepített szürke mókus (Sciurus carolinensis) szorítja ki, míg Oroszországban a prémvadászok veszélyeztetik.

 

 

 

 

 

 

 

Óriás panda

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Súlya: 75-160 kg.

Elterjedése: Tibet, Kína nyugati része.

 

Élőhelye: Hegyvidéki bambuszerdők.

 

Szaporodása: Két évente szeptember-októberben egy utóda születik.

 

Étrendje: Bambuszrügyek, esetenként kisebb emlősök, madarak és halak.

 

A medvebőrbe bújt mosómedve

 

 

 

Az óriás panda vagy bambuszmedve (Ailuropoda melanoleuca) több szempontból is különbözik a mosómedvefélék (Procyonidae) családjának tagjaitól. Az állatvilág legspeciálisabb étrendű állata, hiszen bambuszrügyeket és gyökereket fogyaszt. Erős állkapcsával aprítja fel és őrli pépessé a bambuszhajtások rügyeit, szúrós leveleit. A masszív rágóizmok széles koponyájának csontos alapjához tapadnak. Mellső mancsai szokatlan felépítésüek, első két ujjának kipárnázott alapja teszi lehetővé a bambuszrügyek megragadását.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Foltos szalamandra

 

 

 

 

 

 

A szalamandra viszonylag nagytestű, robosztus, esetlen, feje széles, orra lekerekített, kiugró sötét szemei és hosszúkás fültőmirigy-dudorai vannak. Kurta vaskos végtagjai a mellsőkön négy, a hátsókon öt rövid vastag ujjal rendelkeznek. Háta közepén két sorban mirigypórus található, az oldalán lévő szemölcssort pedig barázdák tagolják. Alapszíne csillogó mélyfekete, hasa többnyire szürkésfekete vagy feketésbarna. Mintázata változatos: sárga vagy narancssárga, ritkábban előfordul vörös folttal és csíkkal is. Foltjainak a száma, alakja, elhelyezkedése elképesztő méretekben egyedileg változhat. Így sok példány visel sárga foltot felkarján, combján, alkarján, lábszárán, kéz- és lábfején. Általában minden esetben színezett a felső szemhéj és a fültőmirigy. Hazánkban elsősorban az északi és a nyugati országrészben fordul elő. Tiszta vízű patakok és csermejek környékén, elsősorban lomberdőkben él. Kedveli a dús növényzetű, mohával borított, bokrokkal, cserjékkel és kövekkel tarkított lejtőket, valamint az öreg lomberdőket, ahol sok a kidőlt fa és farönk. 400 m alatt nagyon ritkán fordul elő, elsősorban 700 és 1000 méter közötti magasságban él.
A foltos szalamandra főleg szürkületkor és éjjel tevékeny, borús, esős időben azonban bármikor előjöhet a rejtekhelyéről. Ezek lehetnek üregek, kisemlősök vacka, sziklarepedések és kidőlt fák vagy farönkök alatt. Aktív időszakban testét a földtől kissé felemelve sétálgat és egy-egy rövid szakasz után hosszabb pihenőt tart a hasát leengedve, de a fejét ekkor is figyelmesen feltartva. A párzási időszakban különösen aktív és mozgékony. A hímek ilyenkor nyugtalanul mászkálnak a nőstények után, vagy magasra emelt fejjel figyelnek. Minden feltűnő mozgásra reagálnak, sietve odafutnak és először bármely fajtársukat nősténynek vélik. Csak a szaglásuk és a másik állat reakciói segítségével ismerik fel, hogy hím vagy nőstény. Párzáskor a hím a nőstény alá mászik, majd előrecsúszik, míg az orra el nem éri annak a torkát. Partnerét erősen átöleli, mivel a nőstény eleinte igyekszik őt elhárítani. Miután a nőstény elfogadta a hímet, a hím alsótestének kigyószerű mozgatásával kloákáját elkezdi a nőstényekéhez dörzsölni. Ha a nőstény is izgalomba jött ezt megfelelő testmozgással viszonozza. A hím erre egy ondócsomót rak le és úgy helyezkedik el, hogy a nőstény elérje és fel tudja azt venni kloákájával. Ez az egész folyamat 15-30 percig tart. A foltos szalamandra elevenszülő, teljesen mozgásképes lárvákat hoz a világra. A lárvák fejlődésének nagy része anyjuk testében a nyári és őszi hónapokban zajlik le; bár már érettek ahhoz, hogy megszülessenek, de a téli hónapokat is ott töltik. A lárvák lerakása tavasszal vagy nyáron történik, patakokba vagy csermelyekbe. Legtöbbször éjjel rakják le a lárvákat, egy-egy erősebb nőstény akár hetvenet is. Mivel a kifejlett szalamandra nagyon gyenge úszó, ezért vigyáznia kell a lárvák lerakásánál: nehogy a vízbe essen, mert belefullad. A lárvák 25-30 mm hosszúak, testük erőteljes, végtagjaik teljesen kifejlettek, széles fejük és két oldali 3-3 kopoltyúbojtjuk van. Mind a négy lábukon felül egy-egy világos folt látható, vízben élő apró rákokkal és férgekkel táplálkoznak. 4-5 hónaposan alakulnak át szárazföldön élő szalamandrává. Ezután már hasonlítanak a kifejlett állatokra, de még 4 év kell az ivarérettségig. A felnőtt szalamandra különféle rovarokkal, meztelencsigákkal, százlábúakkal, ászkákkal és férgekkel táplálkozik.

 

 

 Hazai védett halak:

Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Dunai ingola (Eudontomyzon mariae) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Halak

Viza (Huso huso) Eszmei ért.: 10 000 Ft

Vágótok (Acipenser güldenstaedti) Eszmei ért.: 10 000 Ft

Színtok vagy simatok (Acipenser nudiventris) Eszmei ért.: 10 000 Ft

Sõregtok (Acipenser stellatus) Eszmei ért.: 10 000 Ft

Vaskos csabak (Leuciscus souffia) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Fürge cselle (Phoxinus phoxinus) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Kurta baing (Leucaspius delineatus) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Állas küsz (Chalcarburnus chalcoides mento) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Petényi márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius petényi vagy B. meridionalis petényi) Eszmei ért.: 50 000 Ft

Halványfoltú küllõ (Gobio albipinnatus) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Felpillantó küllõ (Gobio uranoscopus) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Homoki küllõ (Gobio kessleri) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Kövi csík (Noemacheilus barbatulus vagy Orthrias barbatulus) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Réti csík (Misgurnus fossilis) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Vágó csík (Cobitis taenia) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Törpe csík (vagy kõfúró csík) (Sabanejewia aurata) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Hazai csíkfajok egymás mellett

Pénzes pér (Thymallus thymallus) Eszmei ért.: 10 000 Ft

Dunai galóca (Hucho hucho) Fokozottan védett! Eszmei ért.: 100 000 Ft

Lápi póc (Umbra krameri) Eszmei ért.: 50 000 Ft

Széles durbincs (Gymnocephalus baloni) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Magyar bucó (Aspro zingel) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Német bucó (Aspro streber) Eszmei ért.: 2 000 Ft

Cifra kölönte (Cottus poecilopus) Eszmei ért.: 10 000 Ft

Botos kölönte (Cottus gobio) Eszmei ért.: 10 000 Ft

 

 

Oldal: védett állatok
Minden ami Állat!!! - © 2008 - 2024 - lets-go-pets.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat